Ők voltak a huszadik század leghíresebb kémnői

A hetekben debütált Daniel Craig utolsó James Bond-filmje, a Nincs idő meghalni, ezen apropóból néztük meg a történelem női kémjeinek sztorijait.

Az első és a második világháborúra is igaz, hogy nemcsak a harctereken dúlt a csata, hanem a kulisszák mögött is, és amit nem lehetett nyílt színen elintézni, vagy információt megszerezni, azt megpróbálták kerülőúton. Bár a legtöbb kém és ügynök képzett férfi volt, nem egy nőt is beszerveztek a titkosszolgálatok, mivel rájuk sokkal kevésbé gyanakodott az ellenfél.

Mata Hari, a leghíresebb

Life Of Mata Hari
Forrás: Northfoto

A leghíresebb női kém Dániában született Margaretha Geertruida Zelle néven 1876-ban, és tizennyolc évesen egy skót tengerésztiszthez ment feleségül. Éltek Jáva szigetén, majd Szumátrára költöztek, azonban a férfi alkoholizmusa és egyetlen fiuk halála miatt Margaretha elhagyta őt, és Párizsba szökött. Kislányukat, Louisa Johannát kénytelen volt az apjára hagyni, ő pedig mint táncosnő és kurtizán vált ismertté a francia nagyvárosban. 1095 jelentette táncos karrierje kezdetét, amivel hamar ismertséget szerzett a párizsi éjszakában, ekkor vette fel a Mata Hari művésznevet is. Egy év sem kellett, és egész Európában ismerték a nevét és kíváncsiak voltak szenvedélyes és erotikus produkcióira, amelyekkel bejárta a kontinenst. Csakhamar magas rangú politikusokkal és katonatisztekkel került kapcsolatba, és ugyan máig nem tisztázott, hogy mi az igazság, 1917-ben francia bíróság elé került azzal a váddal, hogy az ellenséges Németországnak szállít információkat. Más források szerint viszont kettős kém volt, és a franciáknak kémkedett Belgiumban. Végül golyó általi halálra ítélték és 1917-ben kivégezték a vicennes-i erdőben. Alakja azóta rengeteg filmben megjelent, többek között Greta Garbo és Gábor Zsazsa is eljátszották őt a vásznon.

Nancy Wake, aki puszta kézzel ölt

Nancy Wake
Forrás: amightygirl.com

Az első világháború kitörése előtt nem sokkal Új-Zélandon született Nancy Wake, aki egy tehetős marseille-i férfihoz ment feleségül. Férje imádta őt, és jó szívvel osztotta meg vele vagyonát, amit Nancy arra használt, hogy titkos műveleteket hajtson végre és a francia ellenállás egyik vezető egyéniségévé váljon a második világháború során. A Gestapo rettegett tőle, egy ízben ötmillió frankos vérdíj volt a fején, és a Fehér egér kódnevet adták neki, végül ez a név szolgált életrajzi regénye címéül is. Amikor férjét a nácik megölték, Nancy Londonba szökött, és a brit hírszerzés (Special Operations Executive) ügynöke lett, ahol folytatta harcát a németek ellen. A legendák szerint egyszer puszta kézzel oltotta ki egy SS-tiszt életét, hogy megakadályozza a férfit, nehogy az megszólaltassa a riasztót. 99 éves korában, 2011-ben hunyt el, szépségéről, bátorságáról és hőstetteiről azóta is keringenek a történetek.

Noor Inayat Khan, a hercegnő

Noor Inayat Khan
Forrás: goodreads.com

Orosz felségterületen született Noor Inayat Khan hercegnő, akinek egy indiai előkelőség volt az édesapja – na ez aztán a váratlan eredettörténet! Fiatalkorában gyermekpszichológiát tanult a Sorbonne-on, majd a párizsi konzervatóriumban hárfázni és zongorázni. Az egyetem után verseket és meséket írt gyerekek számára angol és francia nyelven, számos magazin és francia rádió állandó vendégszerzője lett. Amikor a második világháború során a németek elfoglalták Franciaországot, családjával Angliába menekültek, ám az alapvetően békepárti Noor és öccse, Vilayat úgy döntöttek, hogy szembeszállnak a náci elnyomással. A fentebb már említett brit SOE szolgálatába állt, és miután kiképezték, visszaküldték Párizsba, és ő lett az első női rádiós hírszerző. Négy hónapig tudta csupán végezni küldetését, mert valaki elárulta őt, a Gestapo pedig elfogta. Majd egyéves fogság után, harmincéves korában kivégezték őt Dachauban. Életéből “Spy Princess” címmel készülnek filmet forgatni, amiben a Gettómilliomos sztárja, Freida Pinto fogja őt alakítani.

Virginia Hall, akit a faláb sem állított meg

Virginia Hall
Forrás: express.co.uk

Az amerikai kémek egyik legveszélyesebbjeként vonult be a történelemkönyvekbe Hall, akinek az volt az álma, hogy országa külügyében dolgozhasson. Így is lett, Törökországban kapott állást a nagykövetségen, azonban ez volt az az ország is, ahol elvesztette a lábát egy szerencsétlen vadászbalesetben. Térd alatt kezdődő falábát Cuthbertnek hívta, azonban fogyatékossága és női mivolta miatt nem válhatott belőle nagykövet. A második világháború első hónapjaiban mint mentős sofőr dolgozott a franciáknak, itt találkozott egy brit ügynökkel, aki segített őt beszervezni. A Vichy-Franciaországba küldték azzal a fedősztorival, hogy a New York Post riportere, ez az álca rengeteg hasznos információhoz juttatta őt, emellett pedig mestere volt külseje elváltoztatásának is. Khanhoz hasonlóan rádiós hírszerzőként is dolgozott, és amikor úgy tűnt, lebukik, elszökött az országból és a legenda szerint gyalog – és emlékezzünk, fél lábbal – kelt át a Pireneusokon Spanyolországba. A háború után az első nők között volt, akiket alkalmazott a CIA. 1982-ben hunyt el, 76 éves korában.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Ami nincs az nem fájhat? Dehogynem. Tudj meg többet a babák fogzásáról!