Fővárosunkban a századfordulón közel ötszáz kávéház működött, azonban a második világháború után majd mindegyikük bezárni kényszerült. Csak a kétezres években kezdtek újra feltámadni ezek a helyek, sokan visszanyerték régi pompájukat. A magyar történelem ikonikus kávéházaiból szemezgettünk.
Kosztolányi Dezső 1914-ben ezeket a sorokat írta A Hét című lapba:
„Az első kávéházi törzsvendég Petőfi Sándor volt. Azóta a magyar irodalom a kávésiparral együtt fejlődik, a forradalom a kávéházakban tör ki, csitul el s egy jövendő történész feladata megállapítani, milyen hatással volt a versekre, az elbeszélésekre, a cikkekre a kávé, ki ivott koffeint és ki cikóriát? Ha gyöngül az irodalom, akkor a feketekávé is gyöngül.”
A kávét a törökök hozták be hazánkba, azonban a magyar nép nem szerette meg rögtön a kesernyés fekete italt, a kávéházak aranykora a kiegyezés körül kezdődött el. Akkortól kezdve azonban sorra nyíltak a kisebb-nagyobb helyek, melyekben fellelhető volt a kor értelmiségének krémje. Írók, költők, politikusok és tudósok is vendégei voltak a budapesti kávéházaknak, melyek közül kiemelkedett néhány.
Pilvax
Talán a legismertebb kávéház Magyarországon, hiszen mindannyian megtanultuk, hogy itt fogalmazták meg a 12 pontot, és innen indult ki az 1848-as forradalom.
Az épület elődje a Café Renessaince volt, melyet Pivorsky Ferenc alapított 1838-ban. Itt dolgozott kávéslegényként az osztrák Pilvax Károly, aki később átvette főnökétől az üzletet, feleségével pedig átkeresztelték a helyet a vezetéknevükre. 1846 környékén változott a Pilvax a fiatalok kedvelt találkozóhelyévé, és a későbbi forradalmi ifjúság is itt ismerkedett meg – Petőfi, Jókai és Tompa is. Irinyi József 1848. március 11-én a Pilvax egyik asztalánál írta meg a radikális gondolkodók változást indító, pontokba szedett követeléseit. Március 15-én aztán felgyorsultak az események, és a kávéház az ellenállás gócpontja lett.
Amilyen dicső korszak volt ez, a szabadságharc leverése utáni évek a Pilvaxot sem kímélték, eltűnt onnan a vendégsereg, hiszen számos más konkurenciája akadt az egyre népszerűbbé váló kávékultúra miatt. Az épületet, mely eredeti helyszíne a mai Petőfi Sándor utca volt, 1911-ben lebontották, tíz évvel később egy másolata jött létre a nem messzi Pilvax közben. Ennek utódja ma is üzemel.
New York Kávéház
A kávéháznak otthont adó New York-palotát Max Aufrich-nak, a tanítóból lett jogásznak köszönhetjük, aki Párizsból hazatérve a New York Biztosító Társaság igazgatójával együtt hozta létre a társaság hazai hálózatát. Ennek budapesti székhelyéül épült meg a négyemeletes, eklektikus stílusú palota a Körúton, melyet Hauszmann Alajos, Griegl Kálmán és Korb Flóris tervezett, és amelyet 1894-ben adtak át. Megnyitásától fogva helyet kapott a földszinten a Kávéház, mely hamar a művészi élet központja lett.
Itt született meg Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk c. regénye, és az asztaloknál olyan nagyjaink múlatták az időt, mint Gárdonyi, Karinthy, Márai, Babits, Kosztolányi vagy Illés. Volt asztala a Pesti Naplónak, a korai Nyugatosok is itt írtak, mielőtt áttették székhelyüket a Centrálba, a filmes asztalnál foglalt helyet Korda Sándor és Kertész Mihály is.
1947-ben bezárták a palotát, később Hungária néven újranyitott, de fénykora nem tért vissza. Sok viszontagságos év után az olasz Boscolo-csoport vette meg és újította fel az épületet, mely ma luxusszállodaként üzemel 2006-os nyitása óta. A földszinti kávéház is teljes pompájában látható újra, mely a turisták egyik kedvenc célpontja lett.
Hadik Kávéház
Az 1910-20-as évekre tehető a 11. kerületi Hadik fénykora, mely a közeli Hadik András Laktanyáról kapta a nevét. Elődjét Seeman Károly alapította, akitől 1922-ben átvette az épületet Kaiser Adolf. Bár a szóbeszéd szerint a kávéja nagyon rossz volt, mégis népszerű lett az irodalmárok körében. „Karinthy, Kosztolányi, Déry, Móricz és Bőhm Aranka szinte nappalijukként tekintettek a helyre„, olvasható a mai Hadik honlapján.
A második világháború alatt ez is bezárni kényszerült, 2010-ben két kávéházi térrel és egy kulturális helyszínnel nyílt meg újra. A Hadik Kávéház a „nagy elődök szelleme előtt tiszteleg”, míg a Szatyor Bár és Galéria bohémabb enteriőrrel és hangulattal rendelkezik. Hamar felkapott hellyé vált, nemcsak a környékbeliek hanem egész Budapest értelmiségének körében, hiszen gyakran rendeznek irodalmi és zenés esteket, kiállításokat, emellett a gasztronómiai vonalat sem hanyagolják el. A Hadik Brunch – művészetet reggelire! elnevezésű, havonta jelentkező programsorozatban az érdeklődők olyanokkal láthattak pódiumbeszélgetéseket, mint Nemes Jeles László, Vecsei H. Miklós, Kepes András, Palya Bea, Závada Pál, Enyedi Ildikó vagy Péterfy-Novák Éva.
Centrál Kávéház
Sokunknak egyből a Nyugat. c folyóirat ugrik be, ha a Centrál nevét halljuk. Az 1887-ben nyitott kávéház az V. kerületben található, nem messze a Ferenciek terétől és az Egyetem tértől. Ugyanaz a Seeman alapította, aki a már említett Hadikot is, és helyszíne Erényi Ullmann Alajos házában volt. A kávéház a földszinten helyezkedett el, két játékszoba, egy ruhatár, egy kávékonyha és nyolc terem alkotta. A Hét c. folyóirat szerkesztősége is itt alakult meg, itt születtek a cikkeik, melyeket az Athenaeum nyomdába küldtek tovább. Fiatalabb írói alapították meg később a híres Nyugatot.
Hasonló sorsa jutott, mint korabeli társai, 49-ben bezárták. Később üzemi étkezde és kultúrotthon volt az épületben, illetve az ELTE Eötvös-klubja. Átépítés és a korabeli stílus feltámasztása után 2000-ben nyílt meg ismét. Érdekesség, hogy amikor a Szárnyas fejvadász 2049-et forgatták hazánkban Ryan Gosling főszereplésével, a színésszel a GQ készített egy fotósorozatot, melyen a budapesti ikonikus helyszínek (például a Széchenyi-fürdő) között fellelhető volt maga a Centrál is.
