November 9-én érkezik a Netflixre A korona 5. évada, amelynek fókuszában a brit királyi család legnehezebb időszaka, a kilencvenes évek áll. Nemcsak Diána és Károly botrányos házassága volt ekkoriban a média kedvenc témája, hanem a néhai királyné szinte összes gyermeke az újságok hasábjaira került, így nem csodálkoznánk, ha a sorozat készítői is szemezgetnének a következő gyöngyszemekből: íme öt, kevésbé ismert tény Anna brit királyi hercegnőről.
Anna brit királyi hercegnő a néhai II. Erzsébet és Fülöp herceg második gyermekeként látta meg a napvilágot 1950. augusztus 15-én. Az édesapja által csak „Sweetie-nek”, azaz „Édesemnek” becézett Annát a királyi család legrátermettebb tagjaként tartják számon a britek. Sokak szerint kár, hogy nem ő a királyi pár elsőszülött gyermeke, mivel több kurázsi szorult belé, mint elsőszülött bátyjába, Károlyba (…vagy némelyek szerint három fivérébe összesen.)
Akárcsak testvérei, úgy Anna múltja sem makulátlan, s ebből kifolyólag egyáltalán nem csodálkoznánk azon, ha A korona című sorozat 5. évadában újra teret nyerne Anna személyisége, hiszen a konokságáról híres hercegnő is okozott fejtöréseket a szüleinek, pláne, ami a szívügyeket illeti.
1. Anna brit királyi hercegnő (is) kétszer házasodott
Ha már a szívügyeket emlegettük, maradjunk is ennél a témánál. Anna először Mark Philips kapitánnyal kötötte össze az életét 1973. november 13-án, a londoni Westminster Apátságban.
Házasságuk azonban (leszámítva két gyermekük, Peter és Zara érkezését) közel sem mondható olyan idillinek, mint az esküvőjükről szóló közvetítések (amelyet egyébként világszerte több mint 500 millió ember követett a televízióban): 1992 áprilisában, húsz év házasság után végül beadták a válópert.
A ’92-es év egyébként több szempontból is fájdalmas volt a királyi családnak (II. Erzsébet egyszer élete legrosszabb évének nevezte), hiszen ekkor a királyi pár négy gyermeke közül három is – Károly, Anna és András – a válás mellett döntött.
Anna azonban nem teketóriázott sokat: a médiavisszhanggal mit sem törődve még ugyanezen év decemberében összekötötte az életét Timothy Laurence tengernaggyal, aki korábban Erzsébet királynő alatt szolgált. Házasságkötésük előtt természetesen kiderült a csúfos igazság (amelyet ugyan megszellőztetett a The Sun, végül azonban nem publikálták hivatalosan): Anna és Laurence már évek óta közel álltak egymáshoz, jóval azelőtt, hogy Philips-szel véget ért volna a kapcsolatuk.
2. Egyedül az ő gyermekei nem rendelkeznek királyi jelvényekkel
Boldog gyermekáldás ide vagy oda, Erzsébet és Fülöp gyermekei közül egyedül Anna merte meglépni azt, amit testvérei közül senki más: nem adott királyi jelvényeket gyermekeinek, Peternek és Zarának, így ők „mindössze” édesapjuk vezetéknevét viselik.
Egy vele készült, 2020-as Vanity Fair interjúban egyébként elárulta döntése okát: szeretett volna minél „normálisabb” életet biztosítani a gyermekei számára. Elhatározása helyesnek bizonyult, hiszen, míg a királyi család hemzseg az olyan alakoktól, akik megnevezésükön kívül nagyjából semmit nem tudnak felmutatni, ez közel sem érvényes Anna gyermekeire: Peter sikeres sport- és szórakoztatóügynökséget vezet, Zara pedig – akárcsak édesanyja – elképesztő lovas karriert tudhat magáénak, sőt, olimpiai érmet is szerzett.
Érdekesség, hogy Anna 1987 óta viseli a „brit királyi hercegnő” titulust, amely hagyományosan az uralkodó legidősebb lánygyermekének járó „elismerés”. Akár hosszú életű lesz III. Károly uralkodása, akár nem, az már most borítékolható, hogy Vilmos herceg trónra ülése után sem kapja meg automatikusan lánya, Sarolta azonnal a címet, hiszen az haláláig Annát illeti meg.
3. Ő a brit királyi család első olimpikonja
A koronában ugyan már láthattuk, hogy a négy testvér közül egyedül Anna bolondul édesanyjához hasonlóan a lovaglásért, azt viszont elfelejtették kiemelni, hogy ő királyi család első olimpikonja. A hercegnő 1976-ban vett részt a montreáli olimpián: a játékok alatt a királynő lovát, Goodwillt (Jóakarat) ülte meg. Bár Anna ekkor érem nélkül végzett a küzdelemben, valószínűleg kárpótolta, hogy a 2012-es, londoni olimpián ő maga adhatta át lányának a megszerzett ezüstérmet.
4. Konokságával egyszer feltartóztatta emberrablóját, így sikerült kiszabadulnia
Noha ez a történet még a hetvenes évek elején, pontosabban 1974-ben játszódott le, nem csodálkoznánk azon, ha – csak említés szintjén is – de bekerülne A korona 5. évadába. Anna épp hazaért egy rendezvényről a Buckingham-palotába, amikor a sofőrje hirtelen leállította az autót, miután egy másik kocsi elállta az útjukat.
Az útonálló – egy Ian Ball nevű férfi – kipattant a volán mögül, és azonnal lelőtte a sofőrt és egy biztonsági őrt, majd felszólította Annát, hogy szálljon ki az autóból, mire a hercegnő azt válaszolta: „Not bloody likely”, azaz „Biztosan nem”. Ehelyett bent maradt a kocsiban és addig beszéltette az emberrablót, amíg egy járókelő le nem ütötte a férfit, így lehetővé téve Anna megmenekülését.
Kifejezetten udvarias voltam vele, abban a pillanatban ostobaságnak tartottam volna a durva beszédet
– nyilatkozta évekkel később. Ball négy embert lőtt le az emberrablási kísérlet során, ám Anna sértetlenül megúszta. A férfit letartóztatták, s végül 41 évet kapott egy szigorúan őrzött, pszichiátriai intézetben.
5. Több ízben megbüntették már gyorshajtásért
Anna nem a türelméről híres, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy notórius gyorshajtó: 1972-ben még megúszta egy figyelmeztetéssel, 1990-ben viszont nemcsak megbüntették, hanem el is tiltották a vezetéstől egy hónapra.
A kétezres évek elején is bajba keveredett: 2001-ben több mint 500 fontra büntették gyorshajtásért, ekkor azt nyilatkozta: nem gondolta, hogy üldözésről van szó, azt hitte, rendőröket rendelt ki mellé a palota, hogy gyorsabban odaérjen egy királyi eseményre, ahonnan egyébként is késésben volt.
