Az 1945-ben létrehozott UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) neve a Világörökségi Bizottság miatt cseng mindenkinek ismerősen. Az 1972-ben indult program célja, hogy megvédje az emberiség kulturális és természeti örökségét, a listára kerüléshez pedig számos kritériumnak meg kell felelni. Az 1121 helyszín között nyolc magyar is van.
A lista
A Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) munkája a Világörökség Programban merül ki, a 193 ország által aláírt nemzetközi szerződés alapján minden évben átnézik a javaslati listát, ahová a Föld minden tájáról kerülnek felterjesztése helyszínek. Ezután az éves gyűlésen döntenek arról, hogy melyeket adják hozzá a Világörökségi Listához. A szerződéshez az is hozzátartozik, hogy az aláírók az országaik területén lévő kulturális és természeti helyszíneket megóvják a következő generációk számára.
2002-ben Budapesten tartották a gyűlést, tavaly a 44. éves találkozó pedig rendhagyó módon online került megrendezésre.
A kulturális értékekre hat, a természetiekre pedig négy kritérium vonatkozik, csak ezek teljesülése esetén terjeszthetőek fel a listára – itt elolvashatjátok, mik is ezek.
Jelenleg nyolc magyar helyszín található a listán, tizenegy pedig várakozik a felvételre.
Budapest
1987-ben kerültek fel a listára a fővárosi Duna-partok, az Andrássy út, és a Várnegyed, mely az egyik legszebb panoráma a világon. A gótikus palota és a Mátyás-templom, a Duna hídjai, a Szabadság-szobor és a Citadella, a Parlament, a Nagyvásárcsarnok, kicsit távolabb pedig az Operaház és a Zeneakadémia – mind-mind csodálatos látvánnyal gazdagítják városunkat, és mindegyikük része a világörökségnek.
Hollókő
Szintén az 1987-es évi találkozón vették fel a a kulturális értékek közé a Nógrád megyei Hollókő Ófaluját, mely Közép-Európában egyedülálló módon megőrizte a 17-18. századi, az agrárforradalom előtti népi stílusú épületeket. A palóc tájegységre jellemző építkezés mellett szláv jegyek is fellelhetőek a házakon, a tornácos kialakítás mellett a jellegzetes berendezési tárgyak (nagy, festett ládák, faragott ágyak, lóca) is megmaradtak.
Aggtelek
Magyarország és Szlovákia közös öröksége a két ország határán fekvő barlangrendszer, mely nálunk Aggteleki-karszt, odaát pedig a Szlovák-karszt nevet viseli. A rendkívül változatos, gigantikus cseppkövekkel díszített barlangok több millió évesek, 712-ből 273 nyílik hazánkban. Az egyik legismertebb a 26 kilométer hosszú Baradla-barlang, melyben akusztikája miatt koncerteket is tartanak. A szinte egyedülálló természeti csoda 1995-ben került fel a listára.
Pannonhalma
996-ban alapították Pannonhalmán a bencés rend monostorát, és pont ezer évvel később került be az UNESCO kulturális értékei közé. A főapátság épületei közül kiemelkedik a 13. században épített bazilika, de található ott páratlan könyvtár, illetve oktatási épületek és kápolnák sora is. Ezek az évszázadok különböző építészeti stílusainak emlékeit őrzik, a szerzetesek pedig ma is lakják, akik rendkívül nyitottak a modern világra. Ezt mutatja, hogy az arborétum, étterem és kávéház mellett például sörfőzdét is üzemeltetnek.
Hortobágy
A kulturális értékek listájához 1999-ben adták hozzá a Hortobágyi Nemzeti Parkot, jobban mondva A Pusztát. Európa legnagyobb összefüggő füves pusztáján az egykori pásztorvilág emlékeit ma is őrzik a gémeskutak, a kilenclyukú híd, a szarvasmarhacsordák és a csikósok. A régi magyar háziállatokat és a terület színes madárseregletét túrák segítségével is megtekinthetjük.
Pécs
A 18. században fedezték fel a város székesegyházának környékén a római kori keresztény sírkamrákat. Boltozatukon tökéletes állapotban megmaradt, apostolokat és bibliai alakokat ábrázoló festményeket találtak, és számos fontos régészeti lelet került ki a több száz sírt tartalmazó kamrákból. A 2000-es évben az értékek sorába emelt kamrák ma is megtekinthetőek a Cella Septichora Látogatóközpontban.
Fertő-táj
2001-ben lett a lista része az osztrákokkal közös természeti értékünk, a határon átnyúló Fertő-tó és vidéke. Európa legnagyobb madárrezervátuma található itt, és ez a nemzetközi jelentőségű vadvíz a legnagyobb sós vízű tó is a kontinensen. De nemcsak természeti, kulturális jelentősége is van ennek a területnek, hiszen több ezer évvel ezelőtt itt ment keresztül az Adriát a Baltikummal összekötő kereskedelmi út, így kastélyok, szentélyek maradványait is megtaláljuk.
Tokaj
Világhírű nemzeti kincsünk, a Zempléni-hegységben található tokaji borvidék 2002-ben emelkedett világörökségi szintre. 27 települést foglal magába az 1737 óta létezik, és az első zárt borvidék a világon. A tokaji aszút a legendák szerint XV. Lajos a borok királyának hívta, e borfajta megszületésében pedig nagy szerepe van a vulkanikus talajnak és a nemespenésszel borított pincéknek.
