Te tudod, hány testvérvárosa van a lakhelyednek?

Nem baj, ha a címbeli kérdésre a válaszod nemleges, hiszen ez a főleg európai kapcsolatrendszer több, mint hatvan éve növekszik, így nehéz követni, ki kivel ápol testvérvárosi viszonyt. De miért jött létre, és miért jó testvérvárosnak lenni?

A testvérvárosok („town twinning movement”) ötlete a második világháború befejeztével született meg Európa-szerte, polgármesterek és városlakók törekvései nyomán. A párosítás célja az volt, hogy a kontinenst soha többet ne szakíthassa szét semmilyen háború, és az ilyen módon párba állított városok általában olyan országokból kerültek ki, melyek ebben az időszakban el voltak szeparálva egymástól. Először a megtépázott brit, francia és német kapcsolatokat voltak hivatottak helyreállítani, és arra biztatták a hasonló helyzetben, de különböző országban lévő települések lakóit, hogy találkozzanak, segítsék egymást és kulturális, határokon átívelő kötődések jöjjenek létre köztük. Úgy is elképzelhetjük ezt, mintha lenne egy levelezőtársunk, csak itt a társak igazából városok. Ez a mozgalom volt az egyik elsődleges célja 1951-ben az Európai Önkormányzatok Tanácsának (Council of European Municipalities), és ennek köszönhetően az ötvenes évek során egyre nagyobb számú és szélesebb körű lett a testvérvárosok listája.

testvérvárosok
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

1957. április 28-án alakult meg a Testvérvárosok Szövetsége franciaországi Aix-les-Bois-ban, így ezért azóta ez a nap a testvérvárosok napja.

A „testvérvárosság” nem csupán az Európai Unió országaira korlátozódik, hiszen például Svájc és Norvégia mindig is aktív részesei voltak ennek a mozgalomnak, de tény, hogy ez a szerveződés sok téren pozitív hatással volt az EU növekedésére. A 20. század során aztán ezek a testvérkapcsolatok nagyon jól jöttek számos politikai és történelmi fordulópontban, például a görög, portugál és spanyol demokráciák visszaállításában a hetvenes években, a kommunista kormányok bukásakor a kilencvenes években, illetve a 2004-es, addigi legnagyobb jelentőségű EU-csatlakozások alatt.

Nemcsak Európában van erre példa, hiszen Einsenhower elnök 1956-ban elindította a „sister cities” programot, ami diplomáciai, gazdasági célokat tűzött ki maga elé.

Mi a jelentőségük?

Elsősorban szociális és kulturális, de a gazdasági vonalat sem felejthetjük ki, hiszen az Unió támogatja a testvérvárosok közti kapcsolatokat. A cserediák-programoktól elkezdve a közös projekteken át sok lehetőség áll két olyan település előtt, mely testvérvárosi rangra lépett. Azonban annyira megszaporodtak ezek a kötelékek, hogy sokan a saját lakhelyünknek sem tudnánk felsorolni az összes testvérvárosát (hiszen számbeli korlátozás nincs).

Egernek például Kutna Hora, Gainesville, Csebokszári és a finn Pori, Budapestnek Forth Worth és New York, Peking, Firenze és Betlehem is szerepel a listáján. Szeged testvérvárosai között ott van Nizza, Cambridge, Pula, Darmstadt és Marosvásárhely, Pécsnek pedig Graz, Seattle, Shiraz és Terracina. Brassó, Wuhan, Colmar és Erfurt Győrhöz „tartozik”, Miskolc pedig Clevelanddel, Ostravával, Yantaival, Kassával és Katowicével is ápol testvérvárosi kapcsolatot.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Egy író azt állítja, Vilmos hercegnek volt pár internetes kapcsolata celebekkel