Hazánk tele van szebbnél szebb természeti látványosságokkal, ezek közé tartoznak állóvizeink is. De nemcsak a Balaton, a Tisza-tó vagy a Velencei-tó léteznek – van számos bányató is Magyarországon, amelyeket érdemes észben tartani és az évnek ebben a szakában is meglátogatni.
Tarcal
A tokaji járásban találjuk az évszázadokon át királyi birtoknak számító Tarcal községet, melyhez egyéb nevezetességei mellett tartozik egy bányató is. Autóval nagyjából tíz perc alatt jutunk el a falu központjától a Tarcali bányatóig, amelyet az egykori andezitbányászat hozott létre. A tengerszem fölé magasodik a 8,5 méteres Áldó Krisztus szobra, melyet 2015-ben állítottak fel, és ahová vagy lépcsőn, vagy egy hosszabb, de kevésbé meredek úton juthatunk fel. Ez a rekordernek számító építmény Európa legnagyobb gránit Jézus-szobra. Itt található egyébként a túrázók kedvencei közé tartozó Kopasz-hegy is (amelyet Nagykopasznak is szoktak hívni, nem összekeverendő a Budai-hegység 559 méteres Nagy-Kopaszával).
Gyékényes
Itt nem egy bányatóról van szó, hanem egy egész rendszerről, hiszen a magyar-horvát határnál fekvő Gyékényes mellett több, a kavicsbányászat nyomán kialakult tó fekszik. A kavicsbányászat az 1920-as években kezdődött meg a környéken, melynek nyomán egy gazdag élővilággal rendelkező horgászparadicsom jött létre itt, amely a családok számára is jó kikapcsolódást nyújt. A legnagyobb tó a Kotró, melyben rengeteg félsziget, sziget is megbújik, és sok nyaralóház is szegélyezi a partját. A horgászok mellett a búvárközösség körében is népszerű a terület, hiszen a kristálytiszta vízben több méter mélyre is ellátni. Azonban annak is jó program ellátogatni ide, aki csak sétálni szeretne a bányatavak körül.
Apc
Az Északi-középhegységben, Heves megyében találjuk Apc bányatavát, melyet apci Tengerszem vagy Széleskő-bányató néven is illetnek. A Zagyva völgyében elterülő, a Nagy Hársas és a Somlyó hegyek által közrefogott természeti csoda Budapest és Eger között félúton található, Hatvantól mintegy húsz kilométerre északra. Az ingyenes parkolótól tíz percnyi sétával közelíthetjük meg a tavat, amely területén több, mint száznegyven évvel ezelőtt kezdődött meg az andezitbányászat. Az 1960-as években fejezték be a munkálatokat, és ekkortól kezdve jött létre ez a csodaszép tó, melyben természetesen tilos úszni. Helyette sétáljuk körbe, üljünk le a parton piknikezni vagy látogassuk meg a Somlyó hegyi tanösvényt, hogy megismerhessük a környék élővilágát.
Rudabánya
Alighanem kiérdemelné a Magyarország legtöbbet fotózott tava címet, hiszen a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén megbújó bányató turisták ezreit fogadja az év minden szakában. Hazánk legmélyebb (helyeként akár 60 méter mély) tava Kazincbarcikától 15 kilométerre fekszik, mélysége miatt tilos benne fürdeni, de a látvány kárpótol minket ezért. A partján egy ingyenes kilátót is találunk, ahonnan 360 fokban körbenézhetünk a tavon, amely az ércben és ásványban gazdag terület bányászatának, majd a karszt- és csapadékvíznek köszönhetően jött létre. Aki ide látogat, ne szandálban vagy magassarkúban tegye (láttam már ilyet, nem viccelek), hanem olyan lábbelit húzzon, ami szorosan tartja a bokát és nem csúszik a talpa. A kirándulást érdemes összekapcsolni a Rudapithecus Látványtár meglátogatásával, amely neve Rudira, a 12 millió éves előemberre utal, akinek maradványait a környéken találták meg 1965-ben. Régészeti lelőhely, földtani különlegesség és látványos kirándulóhely egyben.
Borítókép forrása: Tuza Ráduly Marianna
