Barion Pixel Két amerikai kutató kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – Coloré

Két amerikai kutató kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat

2021. 10. 04.

Nem tagadjuk, kicsit csalódottak vagyunk, amiért nem Karikó Katalinnak, az USA-ban élő Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus-biokémikusnak ítélték az idei orvostudományi-élettani Nobel-díjat a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának kidolgozásáért.

Az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért – jelentették be a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklásában ez szerepel: A meleg, a hideg és az érintés érzékelésének képessége létfontosságú a túléléshez. „A mindennapi életünkben biztosra vesszük ezek érzékelését, de hogyan keletkeznek az idegi impulzusok a hőmérséklet és a nyomás észleléséhez? Ezt a kérdést válaszolták meg az idei Nobel-díjasok”.

Nobel Dijak Mti grafika
Áttekintés a Nobel-díjról / Forrás: MTI

A döntés a jelen lévő újságírók körében is keltett egy kis megütközést. Elhangzott egy olyan kérdés is, hogy mivel az elmúlt másfél évben a COVID-19 határozta meg az életünket, ezen a téren nem láttak-e olyan felfedezést, ami érdemes lett volna a Nobel-díjra. Thomas Perlmann, a Karolinksa Intézet szóvivője tömören azt válaszolta a kérdésre, hogy „A jelentős orvostudományi felfedezések eljutnak hozzánk.”

A bejelentést EZEN a linken lehet visszanézni.

Karikó Katalint számos díjjal ismerték el

Karikó Katalin 2021 szeptemberében felkerült a Time magazin éves listájára, amelyen a világ 100 legbefolyásosabb embere szerepel. Drew Weismannal együtt megkapta a Johnson & Johnos által alapított Paul Janssen-díjat a Covid-19-vakcinák fejlesztésének „tudományos szuperhőseiként”. Szintén Drew Weissman együtt nekik ítélték az idei klinikai fejlesztésekért járó Lasker-díjat – jelentette be a New York-i székhelyű Albert és Mary Lasker Alapítvány néhány hete.

Neki ítélték a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerését, a Grande Médaille-t, majd az UNESCO és a L’Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díját is. Szeptember végén bejelentették, hogy a BioNTech alapító-igazgatóival együtt ő kapja 2022-ben az egyik legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díjat. A tokiói Keio Egyetem is kitüntette orvostudományi díjával. Karikó Katalin október 1-jén megkapta a magyar tudományos élet legrangosabb elismerését, a Bolyai-díjat.

Katalin Kariko Light Corrected
Karikó Katalin 2020 decemberében / Fotó: Wikimedia Commons

Szegedről indult

Karikó Katalin Szolnokon született, Kisújszálláson nőtt fel. Édesapja hentes, édesanyja könyvelő volt. 1973-1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, 1975-1978 között népköztársasági ösztöndíjasként végezte tanulmányait.

1978 az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. Itt folytatta PhD-képzését, majd 1983-ban doktorrá avatták. Munkahelyén kezdett el vírusokkal foglalkozni, ő használt először módosított nukleozidot – cordycepint. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait.

Az USA-ben kezdett dolgozni

Először a philadelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleozidokkal foglalkozott. Három év múlva Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott – mint elmondta, ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol 2013-ig a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait. Drew Weissmann immunológussal 2005-ben jutottak el odáig, hogy az egyetem szabadalmaztatta a technológiájukat, amelyben a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készítette el a kívánt mRNS-eket.

Nobel-díj
A Nobel-díj / Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

Nem volt zökkenőmentes az út

Az út nem volt zökkenőmentes. Karikó Katalint 1990-ben azzal utasították vissza a kardiológián, hogy „az mRNS nem való terápiára, hiszen azonnal lebomlik”. A tudós ekkor átkerült az idegsebészetre, ahol a kollégáknak megtetszett az mRNS-terápia ötlete. A felmerülő problémákat sikerült megoldani, így lehetett az mRNS-technológia a sikeres Pfizer-BioNTech Covid19-ellenes védőoltások alapja.

Karikó Katalin több más biokémikussal 2013-ban úgy döntött, hogy belép a németországi Mainzban működő Uğur Şahin és Özlem Türeci által alapított BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH gyógyszergyártó versenytárs cégébe, ahol a BioNTech vezető alelnöke lett.

Nyitókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix