Miért tudunk intenzívebben edzeni, ha egy gyors ütemű szám szól a rádióból és milyen előnyei vannak orvosilag a zenehallgatásnak?
Összeköt és elválaszt, motivál, jókedvre derít és gyógyít – a zenehallgatás több csupán hétköznapi elfoglaltságnál. Pedig evolúciós szempontból igazából haszontalan, hiszen őseinket valószínűleg sosem figyelmeztette arra egy dallam sem, hogy ideje menekülni a mammut elől, mégis majdnem mindenki szeret zenét hallgatni – azért csak majdnem, mert a zenei adhedónia nevű betegségben szenvedők agyában a muzsika semmilyen hatást nem vált ki, unalmasnak vagy épp bosszantónak tartják a dalokat. De most nem róluk lesz szó, hiszen a világ népességének nagyjából 97 százaléka élvezi a dallamos hangokat és zeneműveket, és ebben nagy szerepet játszanak a zene pozitív fizikai hatásai is.
Miért szeretjük a zenét?
Mindenkinek van kedvenc stílusa, együttese, előadója vagy épp zenetörténeti korszaka, ami valamiért közelebb áll a szívéhez, mint a többi. Azt is kijelenthetjük, hogy nem csak egyfélét hallgatunk, különböző életszakaszainkhoz és -helyzeteinkhez más és más műfaj dukál, de nem meglepő az sem, ha felkelés után vidám pop, az irodából hazaérve pedig melankolikus filmzene szól a hangszórókból otthon.
A preferenciától függetlenül mindannyiunkban közös az, hogy a zenehallgatásnak vagy koncertélménynek köszönhetően dopamin termelődik az agyunkban, ez a hormon pedig egy sor dologért felelős. A dopamin neurotranszmitter is, vagyis kémiai hírvivő, neuronjaink többek között az ő segítségével kommunikálnak a nap minden egyes másodpercében. Ez a boldogsághormon teszi lehetővé más társaival együtt a mozgást, az érzelmek megélését – utóbbi esetben konkrétan dopamin jön létre akkor, amikor örömöt érzünk vagy jutalomban van részünk, így ha szintje lecsökken, tehetetlennek, motiválatlannak érezzük magunkat.
Így hat ránk a muzsika
A dopamin azonban nemcsak a pillanatnyi jókedvért felelős, fontos szerepe van a mentális egészség megőrzésében is. Ha nem megfelelő mennyiségű van belőle (túl kevés vagy túl sok), akkor az illető hajlamosabb lehet számos betegségre – a depresszióra, skizofréniára, táplálkozási zavarokra, függőségekre, szorongásra, álmatlanságra. De a dopaminszint kóros elváltozása kapcsolatban áll a Parkinson- és Alzheimer-kórral, az ADHD-val és a Tourette-szindrómával is. Visszakanyarodva ahhoz, hogy hogyan hat ránk a zenehallgatás, a tudomány az alábbiakat derítette még ki:
- Zenehallgatáskor kreatívabbnak érezzük magunkat – szigorúan tudományos céllal most is fülhallgatóval a fülemben írom ezt a cikket – és a tanulásban is segít, persze ez csak bizonyos stílusú dalok esetén igaz. Egy megfelelően kiválasztott háttérzene serkenti az agyat és könnyebben készülünk fel a vizsgára.
- Befolyásolja a hangulatunkat, csökkentheti a depresszió tüneteit és energizáló hatása is lehet. A filmek sem véletlenül operálnak aláfestő zenével, ami szinte megmondja, hogyan kell éreznünk magunkat abban a percben és milyen jelenet fog következni. Mi több, ha ez jellegzetesre sikerül, hozzájárul a produkció sikeréhez az is, hogy ki komponálta a képsorok alatt hallható muzsikát.
- Emlékeket idéz elő, csakúgy, mint az illatok vagy ízek konkrét eseményekre, emberekre emlékeztetnek minket. Ez egyrészt a mindennapjaink során tapasztalható érdekesség, másrészt az orvostudomány hasznosítja is, például az Alzheimer-kór vagy a demencia esetében. Ugyan ezekre jelenleg nincs gyógymód, de a tüneteket enyhíteni lehet, például zeneterápiával. Bizonyos dallamok megnyugtatják a pácienst, általuk könnyebbé válhat a kommunikáció is.
- A zenehallgatás képes csökkenteni a stresszt bizonyos biokémiai folyamatok beindításával, és ugyanígy a fájdalomérzettel való megbirkózásban, illetve annak enyhítésében is szerepe van. Nemcsak fizikai, lelki fájdalomról is beszélhetünk – például szakítás után önkínzásnak hathat, ha szerelmes balladákat hallgatunk, de ezek sokszor segítenek a sírásban, azt pedig tudjuk, hogy hosszútávon nem jó, ha elfojtjuk a könnyeket.
- Az agyunk szereti a mintázatokat, és hát mi a zene, ha nem a hangok és taktusok jól összerakott mintázata? Mi több, kimutatták, hogy a szívverésünk és a légzésünk képes igazodni a dalok üteméhez és a teherbírás is nő általa, ezért van az, hogy az edzőtermekben gyors tempójú zene szól, illetve edzéshez is ilyen dalokat szoktunk választani. De az étkezést is befolyásolja a háttérzene, mivel a szűrt fényben, lágy muzsika mellett elfogyasztott ételt lassabban fogjuk megenni, így hamarabb érkezik meg a teltségérzet.
Forrás: northshore.org
