Barion Pixel Teremts biztonságot a bizonytalanságban (2. rész) – Coloré

Teremts biztonságot a bizonytalanságban (2. rész)

2022. 05. 03.

A bizonytalanságban számtalan eszköz lapul a zsebünkben, amivel önmagunkat támogathatjuk. Segítségükkel egy olyan teret alkothatunk, amelyben a lehetőségeink megsokszorozódnak, mert megtanuljuk kinyitni magunkat a „bármi lehetséges” bőségének.

Az előző heti cikkünkben a bizonytalanság ízét ízlelgettük, és ránéztünk, mit tehetünk azért, hogy ne legyen annyira keserű: elkülönítettük a kontrollunk alatt álló és azon kívül eső dolgokat, tényeket, majd taglaltuk azt is, mi a teendőnk egyik és másik területtel. Ahhoz azonban, hogy könnyedén viseljük a helyzetet, további eszközeink vannak, amelyekhez bármikor nyúlhatunk, hisz mindig ott lapulnak a zsebünkben.   

1. A korábbi sikerek, pozitív precedensek felidézése

Annak felidézése, hogy máskor milyen sikereket értünk el, sokat segíthet a biztonságérzetünk újrateremtésében. No, de ne csak úgy nagyvonalakban konstatáljuk, hogy volt pár sikerünk, és végül is eddig is túléltük az életünket valahogyan.

A korábbi sikerek felidéséze kulcsfontosságú a bizonytalanságban
A korábbi sikerek felidéséze kulcsfontosságú a bizonytalanságban / Kép forrása: Pixabay

Üljünk le egy tollal-papírral, és konkrétan idézzünk fel 3 olyan esetet, amikor nagyon bátrak voltunk, vagy egy nehéz helyzetet a hirtelen jött tanácstalanság és bizonytalanság után végül megoldottunk. Egyenként menjünk végig ezeken az eseteken, mi segített akkor, mi adta a lendületet, milyen erősségeinkre támaszkodtunk? Konkrétan nevezzük meg őket: a kitartásunkra, a hitünkre, az alázatunkra, a leleményességünkre tudtunk támaszkodni, vagy az empátiánk segített? Mi lett az eredménye ennek, mit veszítettünk volna, ha nem tesszük meg azt a bizonyos lépést, amit akkor tettünk?

2. Bizonytalan jövő vs. „itt és most ereje”

A bizonytalanságban az a legfeszítőbb, hogy nincsenek meg az éles kontúrok, a keretek. Így mindig azt érdemes néznünk, hogy amit látunk az „itt és most”-ban, a pillanatban, abból mi az, amit ki tudunk hozni, mibe kapaszkodhatunk, mit tehetünk azon a napon?

A bizonytalanságban a következő mezőt fürkésszük
A bizonytalanságban csak a következő mezőt fürkésszük / Kép forrása: Pixabay

Érdemes egy olyan szemüveggel nézni a helyzetet, hogy meg tudjuk látni benne azt a pontot, ami épp tovább lendít minket egy másik „szintre”, ahol majd megint mást fogunk látni, újabb megoldási lehetőségek, újabb utak tárulnak elénk… Mint egy társasjátékban, amikor lépegetünk egyik mezőről a másikra, minden mezőn más-más információ van, de attól még a cél felé haladunk folyamatosan. Tehát jó, ha látunk magunk előtt egy célt, de mégis, egy bizonytalan helyzetben érdemes arra figyelnünk mindig, hogy ahol éppen tartunk, ahol épp állunk, azon a napon, azon körülmények között mi az, amit maximálisan meg tudunk tenni csak egy lépésnyi előrehaladásért.

3. Az inspiráló feszültség fenntartása

A túl erős félelem a változástól, a bizonytalantól sokszor blokkolja a kreativitást, épp az ellenkező irányba hat, és kvázi önbeteljesítő mechanizmust indít el: lebénít, amikor cselekedni kellene. Ez a félelemérzet általában attól keletkezik, hogy a képzelőerőnket azoknak a szörnyűséges forgatókönyveknek a legyártása köti le, amitől félünk, és ami nagy valószínűséggel meg sem fog történni. Az a gond ezzel, hogy az  energiánk elfolyik, ahelyett, hogy pozitív képzelőerővel a megoldásokon ügyködnénk, és beindulna a fantáziánk.

A túl nagy biztonságérzet ezzel szemben viszont ugyancsak kontraproduktív lehet: elkényelmesít, és nem feltétlenül aknázzuk ki a helyzetben lévő potenciált. Valahol a kettő között van egy kreatív feszültség, ami előrevivő és inspiráló tud lenni. Ez egyénenként változhat, és jó, ha ezzel mindenki maga tisztában van, neki mi a jó, milyen mértékű feszültség az, ami rá még épp ösztönzőleg hat, és a hatékony cselekvés irányába lendíti.

Perspektívaváltással ránézni életünk filmjére
Perspektívaváltással nézhetünk életünk filmjére / Kép forrása: Pixabay

4. Perspektívaváltás

Segíthet az is, ha egy perspektívaváltással pl. egy film egyik jeleneteként tekintünk az adott bizonytalan periódusra. Gondolhatunk arra, hogy életünk filmjéből lehet, hogy ez csak egy 1-2 perces jelenet lesz, hát lássuk, hogyan lehetnénk jobb színészek? Most épp melyik tulajdonságunkat tudjuk kidomborítani a közönségnek? Hogyan lehet izgalmasabbá tenni ezt a jelenetet? Mit tudunk hozzátenni a forgatókönyvhöz színészként, hogy jól érezzük magunkat a jelenetben, hogy ki tudjuk hozni magunkból a legjobbat? Tehát keressük meg, hogyan tudnánk egyfajta kíváncsisággal tekinteni arra, ha ideiglenesen valami más történik, mint amit terveztünk.

5. Nyitott szív, nyitott szem, nyitott fül

Sokat segíthet annak a tudatosítása, hogy a lehetőségek végtelen tárháza van jelen az életben, és ezeknek csak egészen pici hányadát látjuk az adott pillanatban. Általában a múlt tapasztalatai alapján legyártunk 2-3 lehetséges forgatókönyvet, ahogyan a dolgok, események majd szerintünk történni fognak, és sokszor fel sem merül bennünk, hogy lehetséges egy 4. vagy 5. verzió. Pedig biztosan mindenki fel tud idézni ilyet fordulatot a saját életéből, és ha ezeket felelevenítjük, az a pszichés berögzültségek ellen hat, és rugalmasabb gondolkodásra invitál bennünket.

6. Hit, életbe vetett bizalom

Az életbe vetett bizalom, az univerzális hit vagy spiritualitás Martin Seligman a pozitív pszichológia neves képviselője, és sok reziliencia kutató meggyőződése szerint is egy fontos eleme a lelki rugalmasságunknak. Annak hite, hogy valami nagyobb egész részei vagyunk (ez lehet a gondviselés, Isten, univerzum, sors, ki hogy hívja), valamint a hála önmagában az életért rendkívüli segítség lehet a nehéz élményeinkkel való megküzdésben. 

Valószínűleg neveltetés kérdése is, mit hoztunk otthonról e tekintetben: van olyan család, ahol az a hiedelem, hogy az élet nehéz, hogy a siker csak verejték árán érhető el, és ami könnyű, az nem értékes. Számos családban fontos útravaló, hogy „a járt utat a járatlanért el ne hagyd!”, de vannak olyan családok, ahol az a hit él, hogy élet szép, minden alakul a maga idejében, hogy annyi terhet kapunk, amennyivel elbírunk. Sokféle gondolat és hit élhet tehát bennünk, és ha olyat fedezünk fel, ami hátráltat minket, akkor azokkal érdemes foglalkozni.

Megszülethet bennünk a béke a biztonytalanságban
Megszülethet bennünk a béke a bizonytalanságban is Kép forrása: Pixabay

Felszabadító lehet ugyanis az a meggyőződés, hogy az élet bölcsessége sokszor sokkal nagyobb, mint a sajátunk, és ebben bízhatunk: az élet tudja, mikor kell azt a biztonsági hálót kifeszíteni, hogy megérezzük, megtart. De tudnunk kell, hogy addig is fejlődünk, erősödünk, ha minden nehézségben meg tudjuk látni azt, ami a javunkat és az előbbre jutásunkat  szolgálja.

Megbékélés a bizonytalansággal

Valójában a bizonytalanságban a történések feletti folyamatos kontroll-igény elhagyása a cél. Paradox, de a bizonytalan, kiszámíthatatlan helyzetet úgy kontrollálhatjuk jól, hogy elengedjük a szigorú kontrollt: ez adja a biztonságot. Az, ha bölcsen hagyjuk kibontakozni a történéseket, de közben tudjuk, hogy bármi történik, megoldjuk, mert egy csomó minden lapul a zsebünkben.

Végső soron, ahogy elkezdjük beleengedni magunkat a bizonytalanságba, amikor megtanulunk benne jól működni, megtapasztaljuk benne az énerőnket, sőt, egy idő után talán még izgalmas helyzetként is tekintünk rá, és akár élvezni is tudjuk, akkor kitágul a világ. Megszaporodnak a lehetőségeink, és olyan rugalmasságra lelünk, ami a legnehezebb történések közepette is óriási támaszként szolgál majd.

Még az is kiderülhet, hogy a boldogulás a kiszámíthatatlanságban, a képesség a változásokhoz való folyamatos idomulásra nagyobb biztonságot teremt, mint a bizonyosság és a biztos keretek.