A rizskúra elnevezés számos kérdést felvet: csak rizst lehet fogyasztani a kúra alatt? Mennyit lehet fogyni tőle? Egyáltalában: mire jó?
A rizskúra nem egy újabb hóbort, ugyanis már 1939-ben is létezett. Dr. Walter Kempner alkotta meg, amikor is több olyan betege volt, akiknek hirtelen, egyik pillanatról a másikra ment fel a vérnyomása. Elmélete szerint a probléma a vesében volt keresendő, így a vesék fehérje-és elektrolitterhelését minimálisra csökkentette, hogy a szervek jobban elláthassák metabolikus szerepüket. Pácienseit tehát rizskúrára fogta, amikor is csupán rizst és gyümölcsöket vehettek magukhoz.
Az eredmény nem váratott magára sokáig: a betegek vérnyomásproblémája hamar rendeződött. Ugyan maga Kempner is tudta, hogy kúrája monoton és ízetlen ételek fogyasztásán alapszik, mivel működött, sok ember élt vele. A kúra nem vált be mindenkinél, ám a számok így is meggyőzőek: 192 vizsgált esetből 25-en haltak meg, 60 embernek pedig nem változott a vérnyomása sem rosszabb, sem jobb irányba, de 107-en egyértelmű javulást mutattak.
Mire jó a rizskúra?
A rizskúra alapja a magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztása. Ezen felül alacsony zsír- és fehérjetartalmú ételek vannak a menün, így a magas szénhidrát ellenére mégis eredményez fogyást. A rizs rostban gazdag, ezért kevés is elég ahhoz belőle, hogy gyomrunkat megteltnek érezzük. A fogyáson túl energikusabbnak érezhetjük magunkat.
Ehhez természetesen tenni is kell, ugyanis azon túl, hogy a rizs dominál a menüben, a sónak is búcsút mondhatunk, miáltal a szervezetünkben felgyülemlett felesleges folyadék távozik, szintén súlyvesztést eredményezve.
Természetesen, ahogy a többi diéta esetében, itt is mozgással kiegészítve érhetünk el látványos eredményeket viszonylag rövid időn belül.
Hogyan kezdjünk hozzá?
Ugyan a diéta alapja továbbra is Kempner elképzelését követi, az utóbbi években a szakértők javasoltak némi változtatást. Az eredeti kúra napi 2000 kalóriát javasol, ami rendkívüli módon mellőzi a sót, a fehérjéket és a zsírokat. Mindennek ellenére ma azt tanácsolják, hogy szervezetünk egészsége érdekében ne hagyjuk el teljesen azokat sem, amiket a vérnyomás segítése céljából Dr. Kempner kizárt, hiszen hosszabb távon így járunk jobban. E szerint a napi kalóriák 5%-át fedezhetjük fehérjékből, 3%-át zsírokból, és napi 150 milligramm sóval sem ártunk magunknak.
Ma már nemcsak kizárólag rizsből és gyümölcsökből áll a rizskúra, hanem zöldségeket is engedélyeznek a dietetikusok, és tejtermékeket is fogyaszthatunk, vagy ennek híján két kisebb szelet kenyeret.
A Medical News Today azt javasolja, hogy a nap során az alábbiakból fogyasszunk:
- egyharmad csésze főtt rizs vagy bab fél csésze főtt tésztával vagy egy szelet kenyérrel
- egy csésze tehén-vagy gabonatej
- egy csésze nyers zöldség
- egy közepes méretű gyümölcs vagy egy csésze szőlő vagy vágott gyümölcs
Heti egyszer egy napon csak rizst és gyümölcsöt fogyasszunk a nap során elosztva. A hét további hat napján reggelire fogyasszunk rizst, zsírmentes tejfélét és gyümölcsöt, ebédre megint csak rizst, zöldségeket és gyümölcsöt, vacsorára pedig ugyanezt. A kúra fehérrizst javasol, de változatosságképp néha barnát is fogyaszthatunk.
Ha a fogyás a cél, ügyeljünk arra, hogy ne legyen meg a napi kétezer kalória, ugyanis hiába a cukor elhagyása, önmagában nem elegendő a fogyáshoz. Bátran használjunk különböző fűszereket, mert általuk változatosabbnak tűnik az étrend. Akár úgy is megfőzhetjük a rizst, hogy előtte hagymaféléket párolunk, mert ezáltal is kellemes ízt adhatunk neki. A zöldségeken túl hüvelyeseket is fogyaszthatunk, így jutva megfelelő mennyiségű fehérjéhez.
A rizskúra veszélyei
Mint minden diétát, a rizskúrát sem lehet odafigyelés nélkül csinálni, hiszen vannak hátrányai is. Az alacsony fehérjetartalmú étkezés miatt izomzatunkból veszíthetünk, ráadásul a szervezetnek zsírra is szüksége van a tökéletes működéshez, melyet a diéta során szintén hanyagolnunk kell. A szakértők a cukor- és vesebetegeknek, illetve a magas vérnyomással küzdőknek kifejezetten azt ajánlják, hogy konzultáljanak orvosukkal, mielőtt belevágnának a rizskúrába.
Ha orvos nélkül kezdünk neki, és nemkívánatos jelenségeket tapasztalunk, mint például a szédülés, vagy hosszabb távon megváltozott emésztési problémák, keressük fel orvosunkat! A kúra alatt mindenképpen egészítsük ki vitaminokkal étkezésünket, különös tekintettel a B12- és az omega-3-ra, így gondoskodva arról, hogy semmiben ne szenvedjünk hiányt.
Nyitókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
