Barion Pixel A harag rossz tanácsadó – De biztos, hogy így van? – Coloré

A harag rossz tanácsadó – De biztos, hogy így van?

2022. 04. 21.

Ahelyett, hogy elnyomnánk, inkább tanuljuk meg kezelni és az előnyünkre fordítani a haragot.

Heves szívdobogás, zúgás a fülben, összeszorult gyomor és öklök, negatív gondolatok tömege az agyban – nem, ezek nem egy orvosi probléma tünetei, hanem a haragé. Bevágtak elénk a pirosnál? Fellöktek a mozgólépcsőn? Egy kolléga arcpirítóan bunkón beszélt velünk? Valaki számunkra fontos gúnyt űzött a problémánkból? Láttuk, ahogy megütnek valakit az utcán? Kiderült, hogy bántják a kislányunkat a suliban? Ezer meg egy oka lehet annak, hogy felkapjuk a vizet és elönt minket a düh – és ez teljességgel normális. A harag az egyik legalapvetőbb emberi érzelem az öröm, a szomorúság, a félelem vagy például az undor mellett (pont, mint az Agymanókban!). 

Archival Filmstills
Minden érzelem pontosan ugyanannyira fontos, mint a többi. Forrás: Northfoto

A hírhedt harag

Sajnos nagyon rossz a híre, negatív dologként gondolunk rá, pedig sokszor hasznos. Valószínűleg azért van ez így, mert nem tanultuk meg, hogyan kezeljük helyesen, ezért a legtöbbször meg akarunk tőle szabadulni, el akarjuk nyomni. Pedig maga a harag egyáltalán nem ”rossz” (vagy “jó”), hanem egy normális reakció. Míg a többi érzelem a pozitív dolgok felé taszít minket, addig ő a negatív dolgoktól tart minket távol. Mélyen az evolúcióban gyökerezik, és bár ma már nem kell mamutok elől szaladnunk, más érzésekhez hasonlóan elengedhetetlen volt évezredekkel ezelőtt a túléléshez. A harag az idegrendszer “üss vagy fuss”– reakciójához kapcsolódik biológiailag, hiszen felkészít minket a “harcra”. Ez természetesen nem pofonok kiosztását jelenti – bár adott esetben ez is előfordulhat -, helyette jelenthet mondjuk motivációt arra, hogy küzdjünk az igazságtalanság ellen, megváltoztassuk azokat a normákat, amelyek minket sértenek. Nagyon gyakran tehát egyfajta szirénaként szólal meg, arra figyelmeztet minket, hogy valamin változtatni kell. 

Miért jó a harag?

A továbbiakban is igyekszem “szegény” megbélyegzett érzelem reputációját növelni, hiszen a pszichológusok szerint is sok mindent köszönhetünk neki:

  • az evolúciós fejlődésnél fogva amikor bekapcsol ez az érzés, energiával tölt fel minket, mert ahogy említettem, a túléléshez van köze: kiélesednek az érzékek, motiváltabbak leszünk annak érdekében, hogy kiálljunk magunkért
  • megnyugtat minket – mármint nem kifejezetten akkor, amikor elönti az agyunkat, hanem közvetlenül azután, hogy kiengedtük szervezetünkből a stresszt
  • a céljaik felé vezeti az embereket – ha nem kapjuk meg, amit akarunk, a haragnál fogva erősebben küzdünk majd érte, de ez az a pont, aminél vigyázni kell, hogy ne csapjon át erőszakba, agresszióba
  • egyensúlyt hozhat, ha miatta fellépünk az igazságtalanság ellen
harag
Alapvetően negatív érzelemként gondolunk rá, pedig a harag evolúciós szempontból is hasznos. Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Hogyan kezeljük?

Ha valamilyen helyzetben haragosnak érezzük magunkat, általában tisztában vagyunk azzal, hogy mi okozza, de a szakirodalom azt javasolja, az egészséges megbirkózás érdekében nézzünk magunkba – ha épp van idő és nem mondjuk egy veszélyhelyzetről van szó, mert olyankor nem tanácsolnám az elmélkedést. Szóval nézzünk magunkba, keressük meg a mélyebben nyugvó okot, ami a haragot kiváltotta. Fenyegetés ér minket, vagy olyan valakit/valamit, aki/ami fontos számunkra? Valami veszélyezteti a határainkat, legyen az fizikai vagy lelki (nem, nem az országhatárokat…)? Utóbbira talán nem is gondolnánk, de ez az egyszerű érzés nagyon jó indikátora lehet annak, hogy hol húztuk meg a határainkat, és motiválhat arra, hogy kiálljunk magunkért, valamint szeretteinkért. 

Amikor a harag nincs validálva, akár saját magunk, akár mások részéről, a nem tűnik csak úgy el – helyette csendben elfertőződik. Az angol érzelem szó (emotion) a latin “emotere” szóból ered, aminek jelentése: “energy in motion” vagyis “mozgásban lévő energia”. Képzelhetjük, mekkora energiát szakít fel bennünk a harag – és most képzeljük el azt is, ha nem engedjük azt távozni. Előbb-utóbb robbanás lesz a következménye, mintha egy Mentost dobnánk egy kólásüvegbe: elkerülhetetlen a “vég”. 

Girl,pop,art,screams,in,panic.,comic,book,cartoon,retro
Jobb, ha nem egyszerre tör ki belőlünk a harag – ezért fontos, hogy tudjuk egészségesen kezelni ezt az érzést is. Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Ha megtanuljuk egészséges módon kifejezni az érzéseinket – és itt most nem kifejezetten csak a haragról van szó – sokat segíthet abban, hogy megszabaduljunk tőlük. Viszont ha túl sokszor és könnyen áraszt el, veszi át az irányítást felettünk a harag, az aláássa a kapcsolatainkat, sőt, hosszú távon akár fizikai károsodást is okozhat bennünk. Ha az érzéskor felszabaduló stresszhormonok túl sokáig vannak jelen a szervezetben, elkezdhetik pusztítani az agy neuronjain, méghozzá konkrétan azon a területen, ami a döntéshozatalért és a rövidtávú memóriáért felel, pluszban az immunrendszert is gyengíthetik. Mit tehetünk azért, hogy ez ne így legyen?

  • gondolkodjunk, és csak azután cselekedjünk: a pillanat hevében könnyű a másik fejéhez vágni mindent, ami csak eszünkbe jut, de aztán később nagy eséllyel megbánjuk azt. Helyette számoljunk el ötig (vagy tízig) és csak azután próbáljuk meg az érdekérvényesítést.
  • ha már megnyugodtunk, fejezzük ki aggodalmunkat és problémáinkat: legyünk asszertívek, diplomatikusak, fogalmazzunk direkten, ne akarjuk a másikat befolyásolni vagy megfélemlíteni
  • a mozgás csökkenti a stresszt, így ha érezzük, hogy felgyülemlik bennünk, menjünk el kocogni vagy sétálni, de persze ne a konfrontálódás közepén
  • tartsunk szünetet – ha stresszes a napunk, igenis fontos, hogy megálljunk egy kis időre és keressünk egy csendes zugot, ahol megnyugodhatnak a gondolataink
  • keressük a lehetséges megoldásokat – ahelyett, hogy arra koncentrálunk, mennyire baromi dühösek vagyunk, inkább gondolkozzunk azon, hogy hogyan lehetne ezt a szitut megoldani a legjobban Maradjunk realisztikusak a megoldásokkal kapcsolatban, ha kell – és ez nem sérti a határainkat  – csökkentsük az igényeinket.
  • gyakoroljunk relaxációs technikákat 
  • legyünk tisztában azzal, hogy mikor érdemes segítséget kérni – ha a dühkitöréseink kezelhetetlenné válnak, ha a harag olyan gyakran önt el minket, hogy az megnehezíti a mindennapjainkat, kérjük egy szakértő segítségét.