Barion Pixel Ezek a világ legdrágább ételei – Coloré

Ezek a világ legdrágább ételei

2021. 06. 01.

Vannak olyan ételek, amelyek ritkaságuk vagy elkészítési módjuk miatt a gasztronómia élvonalába tartoznak – már ami az áraikat illeti. Mi most nyolcat hoztuk ebből a patinás listából.

Sáfrány

sáfrány
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A világ legdrágább fűszerének ára az aranyéval vetekszik. Vörösesbarna, jellegzetes színe van, magát a fűszert pedig a Crocus sativus nevű növény bibéjéből nyerik ki, amit kézzel szednek le és lassan, aprólékosan dolgozzák fel – mivel a virág nagyon törékeny, ezért nem jött szóba soha a gépek használata. Mindemellett rengeteg munka kell ahhoz, hogy akár csak fél kilónyi sáfrányt előállítsanak, és tovább nehezíti a procedúrát a mindössze hathetes virágzási idő. A világpiacon lévő sáfránymennyiség körülbelül kilencven százalékát Irán exportálja, de nemcsak itt termesztik a különleges növényt – megtalálható Indiában, Amerikában, Spanyolországban, Olaszországban és Marokkóban is.  Ez az értékes fűszer a világ számos jellegzetes ételének alkotóeleme, így nincs sáfrány nélkül curry, paella vagy bouillabaisse.

Kaviár

kaviár
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A luxus és fényűzés első számú gasztro-jelképe az orosz kaviár, vagyis a tokhal pácolt ikrája. Csomagolása és fogyasztása is trükkös, de a világ egyik legkülönlegesebb finomságának számít. A legismertebb és legkeresettebb kaviár a belugáé, amit a Kaszpi-tengerben és a Fekete-tengerben találunk, de mára már fokozottan veszélyeztetett fajjá vált. Épp ezért csak korlátozott mennyiségben lehet a belugakaviárt legálisan forgalmazni, a helyzetet pedig tetézi, hogy a hal majdnem két évtized alatt éri el az ivarérettséget.

Osztriga

osztriga
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A ma már kagylók királynőjének nevezett étel is ott van a top kategóriában, de ez nem mindig volt így. Az 1800-as évek elején igencsak olcsó volt, és fontos tápanyagforrása volt a tengerparti városok munkásrétegeinek. Azonban a túlhalászás és a tengeren szennyezettségének növekedése borzasztó hatással volt az osztrigapopulációra, hiánycikk lett belőlük – az áruk pedig emiatt kilőtt. Az ínyencek nemcsak íze miatt fogyasztják előszeretettel, hanem azért is, mert ismert afrodiziákum.

Fehér/isztriai szarvasgomba

Group,of,white,truffle,over,wood,background
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A szarvasgomba általában is borsos árú, hát még a fehér! A markáns ízű és illatú növényt leginkább Olaszország piemonti régiójában és az Isztriai-félszigeten találunk, hazánkban a déli országrészen érdemes keresni, de annyira ritka, hogy évente csak pár kilónyi gyűlik össze. Tengerszint feletti magasságon található ártéri erdők fáinak gyökereinél él meg, és azért is különleges, mert nem lehet termeszteni – pedig sokan próbálkoztak már vele. Pontosan e bizonytalanság miatt olyan drága, a gombász közösségek napokat töltenek azzal, hogy találjanak szarvasgombát. A legnagyobb összeg, amit valaha kicsengettek egy isztriaiért a kaszinótulajdonos Stanley Ho nevéhez fűződik: egy másfél kilós rekordgombáért 330 ezer dollárt fizetett ki, ami átszámítva több, mint kilencmillió forint.

Jamón iberico

iberico sonka
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Ha spanyol sonkáról hallunk, legtöbbször a Serrano, vagyis a hegyi sonka ugrik be, pedig sokkal híresebb – és drágább – nála az Iberico, vagyis az ibériai feketelábú (pata negra) sertésből készült sonka. Ezeket a sonkákat kategóriába sorolják, mégpedig az alapján, hogy a sertésnek milyen élete volt – mennyit volt a szabad levegőn és mit kapott enni. Általában szabadtartásban élnek, a legjobb minőségű tápot kapják, így a sonka össze sem hasonlítható a nagyüzemi fajtákkal. A 36 hónapos pácolási folyamat is nagyban hozzájárul a minőségéhez és jellegzetes ízéhez.

Wagyu

wagyu
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A wagyu marhából készült steak  – a világ egyik legjobb steakje –  Japánból származik, és nagyon szigorú kritériumoknak kell megfelelnie a marhák nevelésének és táplálásának. Itt sincs szó mesterséges felhízlalásról és rossz minőségű tápról, sőt, a vérkeringésük növelése és a stressz csökkentése érdekében a bocikat sokszor masszírozzák gazdáik. A wagyu különlegessége, hogy a zsír nem a hús felett egy rétegben, hanem közötte, márványosan helyezkedik el. Ezt többek között annak köszönheti, hogy a szigetország közel kétszáz évig nem tartotta a kapcsolatot a világ más államaival, így volt idő az állománynak nemesednie, tisztulnia.

Fecskefészek leves

fecskefészek leves
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A kínai konyha szerelmesei valószínűleg találkoztak már ennek az ételnek a nevével, amit tényleg a madár fészkéből készítenek – de csakis az ázsiai sziklás tengerpartokon élő szalangána fecske lakóhelyéből, a többit tilos használni. Az állat fészkének különlegessége, hogy gazdája azt nyálból, apró halakból és algákból készíti, és más fészkekkel ellentétben nincs benne ürülék, mert a fecske nem oda piszkít. Barlangokban, nehezen elérhető helyeken találhatóak meg ezek a különleges, csésze alakú fészkek, melyek összetevőik miatt gazdagok fehérjében és jódban. Nagyjából 25 ezer forintot kóstál egy ilyen leves, melyben a fészket zöldségalaplében főzik meg, többször átszűrik és húsokkal ízesítik.

Kopi Luwak kávé

kopi luwak
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Kakukktojás a listában, mert nem étel, hanem ital, ellenben nagyon is drága a Kopi Luwak kávé. Az indonéz szigeteken őshonos cibetmacska nemcsak cuki, hanem hozzájárul a különleges ital elkészüléséhez, még ha nem is szándékosan – biztos hallottátok már, hogyan. Nos, a folyamat lényege, hogy a menyétfélék családjába tartozó kisállat elfogyasztja a kávécseresznyét – főleg arabicát és robustát -, ami aztán végigmegy az emésztőrendszerén, ő pedig kipottyantja a magokat. De miért jutott eszébe bárkinek is összeszedni aztán az ürüléket? Ha igaz a legenda, a gyarmatosítás idején holland telepesek voltak a szigetvilág urai, akik megtiltották az őslakosoknak, hogy leszüreteljék és elfogyasszák a kávét, mert rájöttek annak értékére. Ők azonban a rendszert kikerülve a cibetmacska ürülékét megtisztítva, kiszárítva, megpörkölve és kifőzve mégis elkészítették maguknak a nedűt az állat szervezete által megtisztított magokból – mivel ezek nem kávébabok, hanem gyümölcsök voltak eredetileg. A cibetmacska emésztőenzimjei lebontották a kávé fehérjetartalmát, így a később elkészült italból hiányzik a savas, keserű íz. Egy százgrammos csomag ára itt például tízezer forint. Azonban a nagy kereslet miatt mára a kereskedőt felgyorsították ezt a folyamatot, sok kisállatot ketrecekbe zárnak, ahol csak és kizárólag kávécseresznyét etetnek velük – így viszont a táplálékszegény életmód, a stressz és a szűk élettér hamar a pusztulásukhoz vezet.