Szorongás, hasi puffadás, szűnni nem akaró görcsök. Dunát lehetne rekeszteni a PMS, azaz a premenstruációs szindróma tüneteivel, hiszen azok igen változatos módon fordulnak elő. A modern kutatások szerint ugyanakkor gyakoribbak ezek a tünetek, ha közvetlen környezetünkben mások is ugyanezektől szenvednek a menzesz előtti időszakban, nem mellesleg, a társadalom menstruációhoz való viszonya is erősen befolyásolja azokat.
A premenstruációs szindróma (PMS) azoknak a tüneteknek az összefoglaló neve, amelyek jellemzően a menstruáció előtti héten játszódnak le a női szervezetben. (A szakértők szerint általában az ovulációt követő időszakban kezdődnek, és 7-10 napon át tartanak, egészen addig, amíg megindul a menzesz.)
Nem egy ritka problémáról van szó, hiszen a kutatások szerint globálisan a reproduktív korú nők csaknem 48%-át érinti: ebből 20%-ot olyan mértékben, hogy az erőteljesen befolyásolja a mindennapi tevékenységeiket. A PMS tünetei közé olyan – egyébként magunkon viszonylag könnyedén érzékelhető – változásokat sorolhatunk, mint például a fokozódó étvágy, hasi és alhasi fájdalmak, hát- és derékfájás, fejfájás és annak speciális formája, a migrén, érzékeny mellek, hányinger és székrekedés.
A fizikai tüneteken kívül talán még nehezebb, hogy lelki változásokkal is meg kell küzdenünk ebben az időszakban, ilyen például a szorongás, ingerlékenység, düh, fáradtság, nyugtalanság, hangulatingadozások és gyakori sírás. Ezek többnyire nem egyetlen alkalommal jellemzik a menzesz környéki egészségi állapotunkat, hanem havi rendszerességgel ismétlődnek.
Persze, ahány nő, annyiféle tünet, s ez ugyanígy igaz a menstruáció kultúránként eltérő értelmezésére is: a kutatások szerint ugyanis a természetes élettani folyamat tabusítása vagy a vele járó társadalmi kirekesztettség is befolyásolhatja a PMS tüneteit.
Befolyásoló környezeti tényezők?
Noha a PMS tüneteivel már csak azért is gyakran tisztában vagyunk, mert minket is érintenek, arról sokkal kevésbé szól a fáma, vajon mi okozza a menzesz előtti őrjítő tüneteket. Leggyakrabban a menstruáció környéki hormoningadozással hozzák azokat összefüggésbe: a hangulatingadozás mögött nagyrészt az ösztrogén- és a szerotonintermelés szabályozásának megváltozását sejtik. Emellett az ezzel kapcsolatos vizsgálatokban gyakran említik a progeszteron idegpályákra gyakorolt negatív hatását is, ám konkrét okot eddig nem sikerült beazonosítani.
Abban azonban a tudósok nagyjából egyetértenek, hogy a PMS-t nem lehet annyival lerendezni, miszerint „édesanyám is ugyanígy szenvedett”, hiszen mára a kiváltó okok között a genetikai tényezők mellett már több környezeti és társadalmi szempontot is beazonosítottak. (Érdekes tény például, hogy az alkoholfogyasztás erősítheti a PMS-tüneteket, így menzesz előtt érdemes elkerülni az ivást.)
Beszédes az a tanulmány is, amely szerint a PMS leginkább az egyetemista korú nők „sajátja”: Kínában például az egyetemre járó lányok 34%-ának, Egyiptomban 72%, Törökországban pedig csaknem 92%-nak az életét keseríti meg a menzesz előtti rosszullét. Az adatok kétféle szempontból is alátámasztják, hogy a PMS-t a környezeti tényezők is befolyásolják: a fenti adatok egyrészt egybecsengenek azzal a megfigyeléssel, miszerint a tünetek gyakoribbak azoknál a nőknél, akiknek közvetlen környezetében másokról is ismert, hogy vannak hasonló panaszaik, ergo, ha a munka- vagy tanulótársak nagy része megszenvedi a menzesz előtti időszakot, nagy a valószínűsége, hogy az minket sem hagy majd érintetlenül.
Másrészt, ha végignézünk a felsorolt országokon, újabb, talán még érdekesebb jelenségre lehetünk figyelmesek: a PMS jelenlétét bizony az is befolyásolja, hogyan kezelik a menstruációt az egyes országokban, azaz mennyire tabusítják azt.
Tabusítás, megszégyenítés, verés: valóban ez lenne a menstruáló nők jussa?
Az elsőként említett Kínában például tökéletes tabusítás fedi a menstruáció témakörét még családon belül is: az első menstruációkor jellemzően az édesanya vezeti be a lánygyermekét a higiénia alapjaiba, ám arról a család többi (pláne férfi) tagja előtt beszélni a legkevésbé sem számít elfogadottnak. Az őszinte női beszélgetés hiánya a nem kívánt terhesség melegágya lehet, nem beszélve arról, hogy a PMS-től szenvedő nők nem mernek orvoshoz fordulni a tüneteikkel, hiszen azokat illik a négy fal között, lehetőleg csendben „elviselni”.
Durvább a helyzet a muzulmán országokban, hiszen a menstruációt tisztátalan dologként kezelik: a Korán megtiltja a muszlim hitűeknek a menzesz alatti közösülést, hiszen tanítása szerint a híveknek távol kell tartaniuk magukat a menstruációs vértől. Érdekesség, hogy ugyan a menstruáló nőknek is kötelességük a napi ötszöri ima, ám a menzesz ideje alatt nemcsak a kezüket, szájukat, arcukat, fejüket és lábukat illik megtisztítaniuk a tevékenység előtt, hanem az egész testüket. Emellett azonban már a Korán megszületésének idején is ismert lehetett a menstruációs görcsöktől szenvedő nők problémája, ők ugyanis (tekintve, hogy a menzesz egy „ártalom, fájdalmas helyzet”) legalább mentesülnek a böjt alól a ramadán alatt, amit viszont a nehéz napokat követően be kell pótolniuk.
Még borzasztóbb a helyzet Indiában és Nepálban, ahol az elmaradottabb területeken konkrétan kiűzik a nőket az otthonukból a menzesz során: a legtöbben a házhoz tartozó fészerben vagy istállóban húzzák meg magukat ebben az időszakban. Az is gyakori, hogy a menstruációra hivatkozva kizárják őket a társadalmi és vallási eseményekről: egyszerűen megtagadják számukra a belépést.
Colore.hu – Menstruációs Szabadság
Nem véletlen, hogy a BBC két évvel ezelőtt külön cikket szentelt a témának, amelyben leszögezik: mivel ekkora kirekesztés övezi a menstruációt az országban, a lányoknak gyakran fogalmuk sincs, mi történik velük az első menstruációkor. A hallgatás, a tabuk és a kirekesztés miatti félelem megnöveli a stressz-szintjüket, amely végső soron felerősítheti a PMS tüneteit.
Akárhogy is, az említett példákból és a leírásból talán sejthető: még mindig van mit tanulnunk mind a menstruáció, mind az azzal járó egyes tünetek kezeléséről mind személyes, mind közösségi szinten, persze, nemcsak külföldön, hanem idehaza is.
A borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
